Az alvást is elronthatta a koronavírus

Csak lassan, sok türelemmel és elszántsággal lehet gyógyítani az alvászavarokat.

Bár azt gondolhatnánk, a világjárvány idején a legtöbben legalább jól kipihenhetik magukat, több nemzetközi vizsgálat is igazolta, az emberek többségének a pandémia rontott az alvásán. Alvásszakértők, közvélemény-kutatók, a közösségi média és még az áramszolgáltatók adatai is azt mutatják: máshogy alszunk: sokszor hosszabb ideig, de gyakran rosszul, későbbi fekvés, nyugtalan alvás, zaklatott álmok, jelentős alvásminőség-romlás tapasztalható.

A King's College London kutatásai szerint az Egyesült Királyság lakosságának több mint felének okozott problémát az alvás az elmúlt hónapokban, egy olasz tanulmány azt találta, hogy a 18-35 évesek alszanak sokkal rosszabbul. A franciaországi Lyon Idegtudományi Kutatóközpont pedig arra jutott, hogy az emberek sokkal intenzívebb és nem feltétlenül jó hatású álmokat élnek meg. Legalább öt kutatócsoport több ország intézményeiben gyűjti a tapasztalatokat, és eddigi megállapításaik szerint a megszokottól jelentősen eltérő pandémiás álmokat a stressz, az elszigeteltség és az alvásminták megváltoztatása okozza. A kutatók szerint a megnövekedett stressz élénkebbé teszi álmainkat, többször emlékezünk rájuk, ami gyakori ébredéseket is előidéz. Egy másik elmélet szerint a monoton, unalmas és impulzus-szegény napok miatt az agy a tudatalattiban „keres” témákat, így sokszor egészen szürreális képeket hívhat elő.

Gyakori, hogy amikor ágyba kerülünk, nem vagyunk elég álmosak, így küzdünk az elalvással, ami rontja az alvás minőségét is. Mivel kiestünk a megszokott ritmusból, lehet, hogy elmaradt a reggeli ébresztés. A helyzet még rosszabb azoknál, akiknél szorongást, depressziót és stresszt mutattak ki, amit az izoláció, a bezártság csak súlyosbít. A bizonytalanság, a stressz és az aggodalom egyértelműen rossz hatással van a pihenésünkre, a lefekvés pillanata pedig „tökéletes” időszak az aggodalomra. Éjszaka felriadunk, aztán pár órán át nyomasztó gondolatainkon rágódunk, ami idővel rendszeressé válik. Azt, hogy mekkora a probléma, jelzi, hogy az alvási rendellenességekre felírt receptek száma majdnem 15 százalékkal nőtt az elmúlt hónapokban. 25 százalékkal több energiát is fogyasztunk, elsősorban a késői tévénézés és internethasználat miatt.

Lépésről lépésre gyógyítható

„Az insomnia alattomos betegség, lassan alakul ki és csak lassan, türelemmel gyógyul. A más alvásbetegségek esetén alkalmazott eszközös légsín-terápiával ellentétben nincs olyan eszköz vagy gyógyszer, amely egyik napról a másikra megoldaná vagy jelentősen javítaná a helyzetet. A probléma összetett, amelyet gyakran komplex terápiás stratégiával, lépésről lépésre lehet megoldani. Ez nagyobb kitartást és elszántságot is igényel a páciensek részéről, ami egy szorongásokkal teli, kimerült állapotban legtöbbször hiányzik. Az együttműködő szándék, az orvosi utasítások pontos követése ugyanakkor ebben az állapotban alapvető feltétele a javulásnak” – idézi az InspiroMed Légzésközpont és Alvásklinika közleménye Várdi Katalin szomnológus főorvost.

A szakorvos tanácsai szerint a sokat emlegetett napi rutin és az ébresztőre kelés mellett jó hatású, ha elalvás előtt leírjuk mindazt, ami a fejünkben jár. Ha lehet, napközben ne aludjunk, és mivel a természetes fény fontos a szervezet cirkadián rendszerében, így az alvás folyamatában, a szabadban töltött idő növelése segíti a gyorsabb elalvást. Az ágyban már csak pihentető tevékenységeket végezzünk, például olvassunk könyvet.